Egymást segítő növények a kertben
A veteményeskert nyugalmi időszakában jut időnk arra, hogy tervezgessük, a következő termő időszakban mit is vetünk. Amikor egymást segítő növények koncepción dolgozunk, akkor jó, ha tudjuk, hogy vannak olyan remek növénytársítások, amik kifejezetten segítik egymás fejlődését. Ebből kifolyólag természetesen olyanok is vannak, amik rossz hatással vannak egymásra, kifejezetten akadályozzák egymást a fejődésben. Ezeket igyekezzünk minél messzebb ültetni, vetni, palántázni egymástól.
Nem csak egymást segítő növények, hanem vegyszermentes kert
Ha az egészségünkre jó hatással lévő növényeket szeretnénk nevelni, akkor ne használjunk vegyszereket a kertünkben.
Hogy ez kivitelezhetetlennek tűnik? Pedig nem az. Vegyszermentes növénytermesztéshez nem kell más, mint tápanyagban gazdag talaj, megfelelő mennyiségű víz, egymást segítő növények, esetleg természetes rovar- és gombaölők (vegyszermentes gazdaságokban leginkább ázalékokat használnak).
Ezek a hasznos növénytársítások hosszú-hosszú évek megfigyelésein alapulnak, a népi hagyomány is ismeri az egymást segítő növények csoportjait. Céljuk pedig az, hogy a kertünkben minél nagyobb legyen a hozam, minél egészségesebb termésünk legyen. Tehát mindenki jól jár: a növényeink imádni fogják a helyüket, mi pedig élvezhetjük a finomabbnál finomabb terméseket a saját kertünkből. Nagyban hozzájárulunk ezzel az egészségünk megőrzéséhez.
A növényeket úgy válogassuk össze, hogy azok igényei megfeleljenek egymásnak, hiszen az így kialakított növénytársítások védik és segítik egymás fejlődését. Tápanyaggal látják el egymást, egymáshoz vonzzák a hasznos rovarokat, míg a kártékonyakat elűzik.
Ilyen „vonzó” növények például a fűszer- és a gyógynövények. Ezeket imádják a beporzó rovarok (amikből az utóbbi időben sajnos egyre kevesebb van). Nem utolsósorban pedig az egészségünknek is nagyon jó szolgálatot tesznek. Arról nem is beszélve, hogy az ételeinknek kiváló ízt adnak.
Hasonlóan univerzális segítő növénynek számít a büdöske, vagy bársonyvirág is. Ennek a színpompás növénynek a gyökérváladéka távol tartja a fonalférgeket más növények gyökereitől. Emellett még kertünk pompás kis színfoltja is lesz.
A növénytársításokat a növények talajkihasználási tulajdonságai alapján is szokás kialakítani. Vannak növények, amelyek szinte teljes mértékben kizsigerelik a talajt, annyit tápanyagot felvesznek belőle. Ilyenek például a káposztafélék.
A talajkímélő növények a fejlődésükhöz felhasznált tápanyagok egy részét visszajuttatják a talajba. Ilyenek például a salátafélék.
A talajjavító növények pedig, például a hüvelyesek (bab, borsó, lucerna), több tápanyagot juttatnak vissza a talajba, mint amennyit kivesznek belőle.
A kártevők elleni védelemben is sokat segítenek nekünk a növények. Ha például káposztát vetünk, palántázunk, akkor a közvetlen közelébe feltétlenül ültessünk kakukkfüvet. Ennek a fűszernövénynek az illata elriasztja a káposztalepkéket, a káposztafélék legnagyobb ellenségét.
A zsálya például kiválóan elűzi a krumplibogarat a burgonyáról, de egyéb kártevők ellen is véd. Ő egy igazi növénydoktor. Ugyanakkor az emberek számára is nagyon hasznos, hiszen gyógynövényként számos betegség esetében használható.
Egymást segítő növények: A „három nővér”
A „három nővér” bizonyára sokak számára ismert elnevezés a veteményeskertek világában. A bab, a kukorica és a tök növénytársításáról van szó. Ezt a segítő társítást már a dél-amerikai őslakosok is alkalmazták.
Hogy hogyan is működik ez a segítő kapcsolat?
A kukorica magas és erős szára kiváló támaszként szolgál a bab számára. Nem kell külön pálcákat, illetve egyéb támaszokat leszúrnunk a talajba, a kukorica szárára gond nélkül felfuthat a bab. A tök (patisszon, cukkini, spárgatök) beárnyékolja a talajt, tehát nem engedi, hogy az felgazosodjon. Mindezek mellett pedig a bab nitrogén-megkötő képességének köszönhetően tápanyaggal látja el a talajt, illetve a kukoricát és a tököt is. (Korábban már említettük a hüvelyesek talajjavító tulajdonságát.)
Ugyanilyen klasszikus kombinációnak számít a sárgarépa és a hagyma is. Mindkét növény illóolajainak köszönhetően megvédi a másik növényt a kártevőktől. A hagyma megvédi a répát a répalégytől, a répa pedig megvédi a hagymát a hagymalégytől.
A megfelelő növénytársítás kialakítása során az a legfontosabb, hogy az azonos kártevőkkel és azonos talajkihasználási tulajdonságokkal rendelkező növényeket minél távolabb ültessük egymástól.