A borkóstolás praktikái
A borkóstolás mindig egy élmény. Kicsiben is játszhatjuk: Ha szeretjük a bort, egy hosszú és fárasztó nap után, amikor az embernek már semmihez sincs kedve, szívesen vesszük elő a hűtőből a kedvenc borunkat, hogy töltsünk magunknak egy pohárral. Leülünk a kedvenc székünkbe és elkortyoljuk az italt a legnagyobb nyugalommal, miközben szivarozunk. Olyan ez, mint egy terápia a léleknek.
Szívesen fogyasztunk bort az étkezések mellé is. De az megint egy más történet. Ott az ízek fokozása, az élvezetek halmozása a cél. Erre is tekinthetünk terápiaként. Csak akkor az emésztésünkre nézve.
Ezek mellett még felsorolhatnánk számos pillanatot, amikor előkerül a borospohár, benne a gyöngyöző borral. Vörössel vagy fehérrel, kinek-kinek az ízlése szerint.
A bor létezik, mióta világ a világ
A bornak és a borfogyasztásnak szinte az emberiséggel egy idős kultusza és története van. Vannak nagyon, és vannak kevésbé jól sikerült borok. Ahány ember, annyi ízlés. Nem kell minden bort szeretnünk, hiszen mindenkinek megvan a maga ízlésvilága. Ezért nem is érdemes arról vitatkozni, hogy kinek jobb a gusztusa. Minden borfajta megtalálja a maga közönségét. A lényeg, hogy nagyon szeretjük fogyasztani.
Azt azonban tudnunk kell, hogy a borfogyasztásnak is megvan a maga módja. Az következőkben leírjuk nektek, hogyan is kell bort kóstolni.
A borkóstolást sok helyen, mint például Tokaj, igazi misztikum lengi körül. Olyan emberek lesznek ennek a mesterei, akiknek igazán kifinomult a szaglásuk, valamint az ízlelésük. Akik még a napfény esési szögét is megérzik a borban.
Ezek valóban csak mítoszok, hiszen bort kóstolni bármelyik halandó ember tud. A számára legfinomabb bort pedig mindenki ki tudja választani. A bor fogyasztása, kóstolása az élvezetről kell, hogy szóljon, ami semmilyen tudományosságot nem igényel.
Ha beérjük annyival, hogy a magunk szórakoztatására kóstolgatjuk a borokat, vagy egyszerűen csak szeretjük kipróbálni az új borfajtákat, akkor bátran vágjunk bele a borkóstolásba. Mindössze néhány alapvető dolgot kell betartanunk, és akár a világ legprofibb sommelier-jének (borszakértőjének) érezhetjük magunkat.
A borkóstolás lépései
A borkóstolás tulajdonképpen egy folyamat, vagy akár szertartásnak is nevezhetnénk. Villányról már írtunk is korábban. Finoman kell bánni a kóstolásra szánt borral, ugyanakkor oda kell figyelnünk az érzékeinkre is, hiszen többük is fontos szerepet játszik borkóstolás során.
Borkóstolás – kiválasztás
Először is ki kell választanunk a bort. Olyat is választhatunk, amit ismerünk és szeretünk. Hiszen eddig csak fogyasztottuk, de borkóstolás során célzottan figyelünk dolgokra, tulajdonságokra. Lehet, magunk is meg fogunk lepődni, hogy még a kedvenc borunkkal kapcsolatban is tehetünk új felfedezéseket.
A kiválasztott bort kiöntjük egy vékony falú üvegpohárba, hogy a bor színét jól láthassuk. A borospoharat soha nem töltjük tele, fél, maximum egy decilitert töltünk bele borkóstolás esetén. Ha lehetséges, akkor a fény felé fordítjuk, hogy a színek még tisztábban látszanak. A bor színe és annak mozgása a pohárban már sokat elárul a borról. A mozgását a tipikus mozdulat során figyelhetjük meg, amikor a pohár tartalmát körbe forgatjuk.
A tiszta, nem zavaros, szép fényű bor a jó. Zavaros bort soha ne fogyasszunk!
Borkóstolás – szaglás
Következő lépésben a szaglásunkat vesszük igénybe. A felfelé szűkülő borospohár tökéletesen elvezeti az illatokat az orrunkig. Mielőtt borfajtát választunk, annak érdemes utánanézni, hogy az adott bort kell-e dekantálni, vagyis előre kiönteni egy kancsóba szellőztetés céljából.
A borok illata a levegővel való érintkezés során folyamatosan változik. Bátran engedjük szabadjára a fantáziánkat, és mondjuk el, milyen illatot érzünk (földes, gyümölcsös, csokoládés). Zárójelben jegyzem meg, hogy vannak sommelier-k, akik az illatából meg tudják mondani, milyen bort adtál nekik.
Ha rossz illatú, kellemetlen, esetleg ecetes szagú a bor, akkor semmiképp se fogyasszátok!
Borkóstolás – ízlelés
A szem és az orr munkája után jöhet végre a legjobb rész, a kóstolás.
Vegyünk egy korty bort a szánkba, járassuk körbe a szájüregben, hogy minden egyes ízlelőbimbónkhoz eljusson. A nyelvünk más-más területein érezzük a különböző ízeket. Körülbelül 10 másodpercig tartsuk a szánkban a bort, majd nyeljük le (van, ahol a mennyiségi és egyéb okokból nem nyelik le, hanem egy fémedénybe köpik).
Érezhetjük édesnek, savasnak, fanyarnak. Mindezek mellett pedig megjelenik még az utóíz is. Ez lehet hosszú lecsengésű, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig érezzük az ízét a szánkban. Próbáljuk meg szavakba önteni, hogy milyen ízeket is érzünk.
Tulajdonképpen ezzel már igazi borkóstolók lettünk. Még ha csak amatőr szinten is.