A háztáji gyümölcsök felhasználása II.
Amennyiben megtörténtek az előkészületek, a termés betakarítása, a cefre is kellő mértékben megért, akkor kezdődik meg igazán a pálinkafőzés folyamata. (Mindezekről itt olvashatsz.)
A kész cefre
Nem lehet pontos időpontot mondani, hogy mennyi időre van szüksége a gyümölcsnek, hogy megerjedjen, de minimum 10-14 napot lehet rá számolni.
A cefrét érdemes folyamatosan figyelni, követni az erjedést, és ha szükséges, akkor keverjük is meg a cefrét bizonyos időközönként.
Bérfőzés
Akkor sem kell csüggedned, ha nem birtokolsz egy pálinkafőző kazánt, hiszen van lehetőség bérfőzésre is.
Ha megoldod, hogy a cefre eljusson a bérfőzdébe, akkor onnan már a kész párlatot fogod kézhez kapni. Hozzáértő szakemberek végzik a főzést, akik tisztában vannak a lepárlás fokozataival, valamint a kész pálinka kezelésével.
Előírások
Magától értetődően arra oda kell figyelni, hogy mindez a törvényes keretek között történjen. Ez azt jelenti, hogy nem főzhető otthon korlátlan mennyiségű pálinka. Érdemes erről az előírások között utánaolvasni, megelőzve ezzel a büntetést (és persze a pálinka elkobzását).
A pálinkafőzés folyamata tulajdonképpen azt jelenti, hogy a főzés során szétválasztjuk a hasznos és a káros anyagokat a cefréből. A gyümölcs aroma- és illóanyaga az, amit a párlatban is szeretnénk visszakapni.
Pálinkafőzési gyorstalpaló
A pálinkafőző kazánok között is vannak különböző méretűek. Ha saját fogyasztásra szeretnél pálinkát készíteni, akkor egyértelműen elég egy kisebb űrtartalmú kazán is.
A kazánunk lehet dupla és szimpla falú. A dupla falú kazán falai közé folyadékot töltünk, így szinte biztosan nem fog leégni a cefrénk.
A szimpla falú kazán esetében a hő közvetlenül az üst aljáról éri a cefrét, így sajnos nagyon könnyen leéghet. Ennek elkerülése érdekében javasolt a folyamatos kevergetés.
A kazánt háromnegyedéig töltsük meg cefrével, majd kezdjük el a fűteni erős lángon, egészen addig, míg a páracső hűtő felőli vége is elkezd melegedni. Akkor csökkentsük a fűtés erősségét, hogy megelőzzük a felhabzást és a leégést.
Az így keletkezett párlatot nevezzük alszesznek.
A második lepárlás
Célja az iható anyagok elválasztása a mérgezőtől. A második lepárlást is kezdhetjük erőteljes fűtéssel, de vegyük azt vissza, amint érzékeljük, hogy a páracső elkezd melegedni. Nagyon óvatosan, testi épségünkre ügyelve ellenőrizzük a páracső hőmérsékletét!
Az ebben a szakaszban keletkező párlatot három részre szokták választani: elő-, közép- és utópárlat.
Az előpárlatot nevezik még rézelejének is. Benne olyan mérgező anyagok találhatók, amelyeknek semmi keresnivalójuk sincs a pálinkában. Éppen ezért gondosan ügyeljünk arra, hogy nagyon lassan induljon meg lefolyni. Amikor megszűnik a jellegzetes szúrós szaga, akkor készülhetünk a középpárlat begyűjtésére.
Semmiképpen sem szagoljunk bele közvetlenül, hanem tenyerünkkel felette az arcunk felé finoman legyezzünk a levegőt.
A rézeleje emberi fogyasztásra nem alkalmas!
A középpárlat maga a pálinka. Kis lángon melegítsük, hogy a párlat szinte cseppenként távozzon. A párlat alkoholfokát kövessük figyelemmel fokmérő segítségével.
Az utópárlat ugyan nem mérgező, de igen büdös, ami ha belekerül a középpárlatba, akkor tönkre tudja tenni a pálinkánkat.
A középpárlatunk tulajdonképpen a pálinkánk, ami azonnal a főzés után még ihatatlan. Pihentessük egy ideig lezárható edényben, majd pedig víz hozzáadásával csökkentsük a szeszfokát. Legjobb, ha desztillált vizet adunk hozzá. A szeszfok beállítása után is hagyni kell érlelődni a pálinkát, hogy a lehető legjobb ízvilágú, harmonikus, a gyümölcs aromáját hordozó italt önthessünk majd a pohárba.
A metál zene kedvelőinek, ugyan nem pálinka, hanem vodka, de Real MAN, legalábbis egy mókás értelmezésében 🙂
